Tájékoztató a Nemzeti Adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatásról

1. Vonatkozó Jogszabályok

2023. évi CI. törvény a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról

a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladatairól és az adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokról szóló 250/2024. (VIII. 15.) Korm. rendelet

2. A szolgáltatás lényege

A  regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatás lényege, hogy a közfeladatot ellátó szerv lehetőséget biztosít a közfeladatai ellátásával összefüggésben kezelt és - a törvény szerint további felhasználásra rendelkezésre bocsátható – nemzeti adatvagyon¹ körébe tartozó nem személyes és nem védett adatok és dokumentumok (a továbbiakban együtt: adat²) további felhasználására.

3. Ki nyújtja a szolgáltatást?

Az igényelt adatot a közfeladata ellátásával összefüggésben kezelő közfeladatot ellátó szerv³/közvállalkozás⁴ (a továbbiakban: Szolgáltató).

4. Melyek azok az adatok, amelyek e szolgáltatás keretében igényelhetők?

A szolgáltatás keretében igényelhető adatoknak az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

1. az adat a nemzeti adatvagyon körébe tartozik, azaz közfeladatot ellátó szerv kezelésében áll
2. nem esik a személyes vagy védett adatok körébe, azaz

• digitális vagy nem digitális formában megjelenő közérdekű adat⁵ vagy
• digitális vagy nem digitális formában megjelenő közérdekből nyilvános adat⁶
• digitális formában megjelenő kutatási adat⁷
• digitális formában vagy nem digitális formában megjelenő kulturális közadat⁸.

Nem igényelhetőek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben foglalt feladatok ellátása során kezelt adatok.

5. Milyen célra igényelhetők az adatok?

Az adatok további felhasználás céljára igényelhetők, amely olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célt jelent, ami kívül esik azon a közfeladat ellátása során, a közfeladat ellátását előíró jogszabályból eredő célkitűzésen, amire az adatot előállították.

Fontos megjegyezni, hogy a további felhasználás különbözik a 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igényekre vonatkozó szabályoktól.

Milyen korlátai vannak a  további felhasználásnak?

Az adatoknak a jogszabályok alapján a kívánt célra rendelkezésre bocsáthatónak kell lenniük.

Nem bocsátható rendelkezésre további felhasználás céljából:

a) olyan adat, amelynek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közfeladatot ellátó szerv közfeladatain,

b) olyan adatot tartalmazó, szellemi tulajdonjog által védett tartalom, amelyen harmadik személyeknek joga áll fenn, azzal, hogy a döntés meghozatala során a közfeladatot ellátó szerv nem gyakorolhatja a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény az adatbázis előállítóját megillető jogokat,

c) olyan adat, amelyhez a hozzáférés az Infotv. vagy más törvény szerint kizárt vagy korlátozott,

d) a közszolgálati médiaszolgáltató és alvállalkozói kezelésében lévő olyan közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat vagy kutatási adat, amely közszolgálati médiaszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges,

e) köznevelési intézmények, szakképző intézmények, valamint a felsőoktatási intézmények kezelésében lévő közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat vagy kutatási adat,

f) a kizárólag logókat, címerpajzsokat és jelvényeket tartalmazó adat,

g) a kutatást végző szervezetek, kutatásfinanszírozó szervezetek és a kutatási eredmények átadása céljából létrehozott szervezetek kezelésében levő kutatási adatnak nem minősülő adat,

h) a könyvtárakon – ideértve az egyetemi könyvtárakat is –, a múzeumokon és a levéltárakon kívüli kulturális intézmények birtokában lévő adat,

i) a közvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság kezelésében levő közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat.

Ki lehet igénylő?

Igénylő bárki lehet, azaz bármilyen szerv, szervezet, jogi vagy természetes személy jogosult a szolgáltatást igény (kérelem) alapján igénybe venni.

Milyen eljárás szerint igényelhető adat?

Igény (kérelem) benyújtása: a szolgáltatás iránti igény elektronikus úton nyújtható be a Nemzeti Közadatportálon⁹ (www.kozadatportal.hu)  keresztül közvetlenül a Szolgáltatóhoz¹⁰.

A digitális formában nem hozzáférhető közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátását az adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnél kell kezdeményezni.

Kulturális közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátását az adatkezelést végző közfeladatot ellátó szervnél és a Nemzeti Közadatportálon keresztül egyaránt lehet kezdeményezni.

Hogyan dönthető el, hogy ki a Szolgáltató?

A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft. (a továbbiakban: NAVÜ) egyablakos kapcsolattartási és tájékoztatási szolgáltatása keretében a Nemzeti Közadatportál Közadatkataszter felületén közzéteszi a további felhasználásra bocsátható adatok metaadatait, így különösen a további felhasználásra, valamint kormányzati döntéstámogatásra szolgáló nyilvántartások és adatkészletek elnevezését, vagy más, azok beazonosítását szolgáló információk megjelölését, az azokban megtalálható adatok rövid leírását, fellelhetőségét, a vonatkozó jogszabályok megjelölését és a közfeladatot ellátó szerv megjelölését, elérhetőségét.

A Szolgáltató honlapján közérthető tájékoztatást nyújt a szolgáltatásigénylés és szolgáltatásteljesítés eljárásáról, beleértve a határidők, valamint a szükséges technikai, jogi és díjazási feltételek meghatározását.

Igénybenyújtás

Mit kell tartalmaznia az igénynek?

a) az igénylő arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a megjelölt adatokat további felhasználás céljára kéri,

b) az igénylő nevét, lakcímét (székhelyét), kapcsolattartásra használt telefonszámát, valamint elektronikus levélcímét,

c) a további felhasználás céljára igényelt adat pontos megjelölését,

d) a további felhasználás céljára igényelt adat kívánt formátumát (ideértve az alkalmazni kívánt technikai eszköz és mód megjelölését is),

e) rendszeres rendelkezésre bocsátás iránti igény esetén az igényelt rendszerességet.

Az igény benyújtásával kapcsolatos részletes információk www.kozadatportal.hu weboldalon lévő Útmutató az igények benyújtásához elnevezésű dokumentumban találhatók.

Igényelbírálás

Formai vizsgálat

Az igény benyújtását követően a Szolgáltató elsőkörben megvizsgálja, hogy az igény tartalmazza-e az igénylő arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a megjelölt adatokat további felhasználás céljára kéri.

Amennyiben a nyilatkozat rendelkezésre áll, a Szolgáltató az igény beérkezését követő öt munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem tartalmazza-e az egyéb, az igény elbírálásához szükséges adatokat.

Hiánypótlás

Ha az igény a jogszabályban meghatározott tartalmi elemek valamelyikét nem tartalmazza és e hiány az igény teljesíthetőségét akadályozza, a Szolgáltató hiánypótlást rendel el. Ha az igénylő a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, mintha a kérelmet be sem nyújtotta volna. A felhívás teljesítésének elmulasztása azonban nem akadályozza az igénylőt abban, hogy ugyanazon adatra vonatkozó újabb kérelmet terjesszen elő.

Tartalmi vizsgálat és döntés a kérelemről

Az igény tartalmi vizsgálata során a szolgáltató ellenőrzi, hogy az igényben megjelölt adatok a szolgáltató rendelkezésére állnak-e és további felhasználás céljára rendelkezésre bocsáthatók-e.

A Szolgáltató az igény részben vagy egészben történő teljesítéséről az igény hiánytalan kézhezvételét követő húsz munkanapon belül dönt. A határidő indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb további húsz munkanappal meghosszabbítható.

A közfeladatot ellátó szerv a kezelésében lévő adatok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért díjat állapíthat meg.  Az alkalmazott díjakról a Szolgáltató honlapján tájékozódhat.

Amennyiben az igényelt adat további felhasználás céljából nem bocsátható rendelkezésre, vagy az nem áll a Szolgáltató rendelkezésére és az igény más közfeladatot ellátó szervhez nem tehető át, a Szolgáltató az igényt – indoklással ellátva – elutasíthatja.

A digitális formában nem hozzáférhető személyes vagy védett adatot az azt kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles további felhasználás céljára rendelkezésre bocsátani.

További felhasználására vonatkozó megállapodás és az igény teljesítése

Amennyiben az igény részben vagy egészben teljesíthető, azaz az igényelt adat további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátható, a Szolgáltató további felhasználásra vonatkozó megállapodás megkötésére vonatkozó ajánlatot tesz az igénylőnek

Ha az adatok rendelkezésre bocsáthatók, a Szolgáltató – az általános szerződési feltételei vagy az általa alkalmazott egyéb feltételek alapján – az adatok további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásáról megállapodást köt az igénylővel.

A rendelkezésre bocsátás formája

A Szolgáltató – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - az igényelt adatot az igénylő által igényelt formátumban, módon és nyelven bocsátja az igénylő rendelkezésére.

A Szolgáltató a megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában, annak mindkét fél által történő aláírásának napján bocsátja az igénylő rendelkezésére az igényelt adatokat.

Tájékoztató a Nemzeti Adatvagyon körébe tartozó, személyes és védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatásról

1. Vonatkozó jogszabályok

Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/868 RENDELETE (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (a továbbiakban: adatkormányzási rendelet)

2023. évi CI. törvény a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról

a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladatairól és az adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokról szóló 250/2024. (VIII. 15.) Korm. rendelet

2. A szolgáltatás lényege

A  regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatás lényege, hogy a közfeladatot ellátó szerv lehetőséget biztosít a közfeladatai ellátásával összefüggésben kezelt és további felhasználásra személytelenített formában¹¹ rendelkezésre bocsátható, nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyes és védett adatok (a továbbiakban együtt: adat(ok) további felhasználására.

3. Ki nyújthatja a szolgáltatást?

Az igényelt adatot a közfeladata ellátásával összefüggésben kezelő közfeladatot ellátó szerv (a továbbiakban: Szolgáltató).

4. Melyek azok az adatok, amelyek e szolgáltatás keretében igényelhetők?

Az e szolgáltatás keretében igényelhető adatoknak az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

• az adat a nemzeti adatvagyon körébe tartozik, azaz közfeladatot ellátó szerv kezelésében áll
•  az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 4. cikk 1. pontjában meghatározott személyes adatok vagy a törvény által védett adatok körébe esik¹².

5. Milyen célra igényelhetők az adatok?

Az adatok további felhasználás céljára igényelhetők, amely olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célt jelent, ami kívül esik azon közfeladat ellátása során, a közfeladat ellátását előíró jogszabályból eredő célkitűzésen, amire az adatot előállították.

• Milyen korlátai vannak a további felhasználásnak?

Az adatoknak a jogszabályok alapján a kívánt célra rendelkezésre bocsáthatónak kell lenniük.

Nem igényelhetők és nem bocsáthatók további felhasználás céljából rendelkezésre:

a) olyan adatok, amelynek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közfeladatot ellátó szerv közfeladatain,

b) a közvállalkozások birtokában lévő adatok,

c) közszolgálati műsorszolgáltatók és leányvállalataik, valamint más szervek és leányvállalataik birtokában lévő olyan adatok, amelyek a közszolgálati műsorszolgáltatási feladat teljesítéséhez szükségesek,

d) kulturális intézmények és oktatási intézmények birtokában lévő adatok,

e) a közfeladatot ellátó szervek birtokában lévő, közbiztonsági, védelmi vagy nemzetbiztonsági okokból védett adatok, így különösen a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben foglalt feladatok ellátása során kezelt adatok.

6. Ki lehet igénylő?

Igénylő bárki lehet, azaz bármilyen szerv, szervezet, jogi vagy természetes személy jogosult a szolgáltatást igény (kérelem) alapján igénybe venni.

7. Hogyan igényelhetőek az adatok?

Igény (kérelem) benyújtása: a szolgáltatás iránti igény elektronikus úton nyújtható be a Nemzeti Közadatportálon (www.kozadatportal.hu)  keresztül közvetlenül a Szolgáltatóhoz.

Az igény (kérelem) az egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatást igénybevéve a NAVÜ-höz is benyújtható. Ez esetben az igénynek (kérelemnek) tartalmaznia kell a Szolgáltató adatait is, hogy az igény sikeres benyújtását követően, a NAVÜ azt igényben megjelölt Szolgáltató részére továbbítani tudja.

Hogyan dönthető el, hogy ki a szolgáltató?

A NAVÜ egyablakos kapcsolattartási és tájékoztatási szolgáltatása keretében a Nemzeti Közadatportál Közadatkataszter felületén közzéteszi a további felhasználásra bocsátható adatok metaadatait, így különösen a további felhasználásra, valamint kormányzati döntéstámogatásra szolgáló nyilvántartások és adatkészletek elnevezését, vagy más, azok beazonosítását szolgáló információk megjelölését, az azokban megtalálható adatok rövid leírását, fellelhetőségét, a vonatkozó jogszabályok megjelölését és a közfeladatot ellátó szerv megjelölését, elérhetőségét.

A Szolgáltató honlapján közérthető tájékoztatást nyújt a szolgáltatásigénylés és szolgáltatásteljesítés eljárásáról és a további felhasználás engedélyezésének feltételeiről, beleértve a határidők, valamint a szükséges technikai, jogi és díjazási feltételek meghatározását.

Amennyiben a Szolgáltató az igény benyújtásakor nem kerül kijelölésre és így a részére az igény automatikusan nem továbbítható, a NAVÜ - illetékes szervként eljárva- jelöli ki a Szolgáltatót a Nemzeti Adatvagyon Leltárban tárolt információk, valamint a NAVÜ által a regisztrált szolgáltatókról vezetett nyilvántartása alapján. Amennyiben a szolgáltatóhoz rendelés nem végezhető el és az igény vizsgálata alapján megállapítható az illetékes közfeladatot ellátó szerv, az igényt a NAVÜ részére továbbítja, egyéb esetben az igényt az igénylő értesítése mellett elutasítja.

Az igénynek tartalmaznia kell az igénylő arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a megjelölt adatokat további felhasználás céljára kéri.

Az igény benyújtásával kapcsolatos részletes információk www.kozadatportal.hu weboldalon lévő Útmutató az igények benyújtásához elnevezésű dokumentumban találhatók.

Igényelbírálás

A Szolgáltatónak az igény formai és tartalmi vizsgálatát követően a kérelem beérkezésének napjától számított két hónapon belül döntést kell hoznia a további felhasználás iránti kérelemről, mely határidő a további felhasználás iránti terjedelmes és összetett kérelmek esetében kivételesen legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az igénylőt a határidő hosszabbítás időtartamáról és okairól értesíteni kell.

Az igény tartalmi vizsgálata során a szolgáltató ellenőrzi, hogy az igényben megjelölt adatok a szolgáltató rendelkezésére állnak-e és további felhasználás céljára rendelkezésre bocsáthatók-e.

Az adatok további felhasználása csak a szellemitulajdon-jogokkal összhangban engedhető meg azzal, hogy a közfeladatot ellátó szervek nem gyakorolhatják az adatbázis előállítójának a 96/9/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésében előírt jogát a dokumentumok további felhasználásának megakadályozása vagy a jogszabályok által megengedett korlátokon túlmenő korlátozása céljából.

Az adatok harmadik országba történő továbbítása esetére az adatkormányzási rendelet 5. cikke tartalmazza az előírásokat.

A Szolgáltatók a további felhasználás engedélyezésért díjat számíthatnak fel, melyet a további felhasználás iránti igényekre vonatkozó eljárás lefolytatásához kapcsolódó költségek alapján kell kiszámítani. Az alkalmazott díjakról a Szolgáltató honlapján tájékozódhat.

Igényteljesítés

Amennyiben az igény részben vagy egészben teljesíthető, azaz az igényelt adat további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátható, a Szolgáltató további felhasználásra vonatkozó megállapodás megkötésére vonatkozó ajánlatot tesz az igénylőnek és a Szolgáltató – az általános szerződési feltételei vagy az általa alkalmazott egyéb feltételek alapján - a további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásáról megállapodást köt az igénylővel.

A nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás keretében a Szolgáltató a nem nyilvános személyes adatot vagy védett adatot további felhasználás céljából személytelenített formában, személytelenítési szolgáltatás igénybevételét követően bocsátja az igénylő rendelkezésre. Az igénylő rendelkezésére kizárólag olyan adat bocsátható, amelyre vonatkozóan az adathasznosítást végző szerv vagy személy nem rendelkezik olyan technikai feltételekkel, amellyel felfedheti az adat természetes vagy nem természetes személyhez kapcsoltságát.

A Szolgáltató köteles biztosítani az adatok védett jellegének megóvását és az adatok védelmére vonatkozó jogszabályban előírt rendelkezések érvényesülését. Ennek érdekében Szolgáltató az igénylő részére a személyes, valamint a védett adatok kezelése tekintetében titoktartási kötelezettséget ír elő. A titoktartási kötelezettség kiterjed különösen arra, hogy az igénylő nem hozhat nyilvánosságra harmadik személyek jogait és érdekeit sértő bármely olyan adatot, amelyhez a védelmi intézkedések megtétele ellenére hozzájuthatott. A Szolgáltató előírja továbbá, hogy az igénylő nem azonosíthatja újból azon érintetteket, akikre, illetve amelyekre az igényelt adatok vonatkoznak, valamint azt, hogy az igénylőnek technikai és működési intézkedéseket kell hoznia a személytelenített adatok újbóli azonosításának megelőzése, valamint a Szolgáltató minden olyan adatvédelmi incidensről való értesítése érdekében, amely az érintettek újbóli azonosításához vezethet. A Szolgáltatónak fenn kell tartania továbbá a jogot arra, hogy ellenőrizze az igénylő (továbbfelhasználó) által végzett adatkezelés folyamatát, módszereit és eredményeit az adatvédelem sértetlenségének megóvása érdekében, valamint, hogy megtiltsa az olyan eredmények felhasználását, amelyek harmadik felek jogait és érdekeit sértő információkat tartalmaznak.

A fentieken túlmenően a Szolgáltató a jogszabályokban meghatározott korlátokat figyelembe véve egyéb, az adatok további felhasználásra irányadó feltételeket írhat elő az igénylő részére.

---

¹ Nemzeti adatvagyon: a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közadatok, dokumentumok és kulturális közadatok, továbbá egyéb a kezelésükben lévő személyes és védett adatok összessége, függetlenül azok megjelenési formájától;

² Adat: az aktus, tény vagy információ, vagy azok összeállításai (többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is), míg a dokumentum az Infotv.-ben meghatározott, nem digitális formátumú közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok összességére, míg a digitális formátumú közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok összességére a törvény a közadat fogalmat használja.

³ Közfeladatot ellátó szerv: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben meghatározott közfeladatot ellátó szerv.

⁴ Közvállalkozás: olyan vállalkozás, amely felett a közszférabeli szervezetek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva; e fogalommeghatározás alkalmazásában a közszférabeli szervezetek meghatározó befolyását vélelmezni kell minden olyan esetben, amikor az említett szervezetek közvetlenül vagy közvetve: birtokolják a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségét; birtokolják a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségét; vagy a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak több mint a felét nevezhetik ki.

⁵ Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

⁶ Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

⁷ Kutatási adat: digitális formátumú – a tudományos publikációtól eltérő – a kutatást végző vagy a kutatást finanszírozó szervezet által intézményi vagy tematikus adattárakon keresztül nyilvánosságra hozott közadat, amelyeket közfinanszírozású tudományos kutatási tevékenység keretében gyűjtenek vagy állítanak elő, és amelyeket a kutatási folyamat során bizonyítékként használnak, vagy amelyeket a kutatói közösség általában a kutatási megállapítások és eredmények megerősítéséhez szükségesként fogad el.

⁸ Kulturális közadat: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, a kulturális örökség védelméről szóló, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló, valamint a mozgóképről szóló törvény hatálya alá tartozó közfeladatot ellátó szerv jogszabály alapján vezetett nyilvántartásában szereplő adat és dokumentum, továbbá a nyilvántartásában levő kulturális javakról, könyvtári dokumentumokról és köziratokról készült, digitális tartalomként feldolgozható elektronikus másolat.

⁹ Nemzeti Közadatportál: a nemzeti adatvagyonba tartozó adatok további felhasználásával kapcsolatos tájékoztatási, adatmegosztási funkciókat, valamint ügyfélkapcsolati feladatok elektronikus ellátását biztosító webes felület.

¹⁰ Az igény (kérelem) az egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatást igénybevéve a NAVÜ-höz is benyújtható. Ez esetben az igénynek (kérelemnek) tartalmaznia kell a Szolgáltató adatait is, hogy az igény sikeres benyújtását követően a NAVÜ azt igényben megjelölt Szolgáltató részére továbbítani tudja.

¹¹ Személytelenítés: a személyhez kapcsoltság megszüntetése valamely technikai megoldással, amellyel olyan (személytelenített) adat jön létre, amelyre vonatkozóan az adathasznosítást végző szerv vagy személy nem rendelkezik olyan technikai feltételekkel, amellyel felfedheti az adat természetes vagy nem természetes személyhez kapcsoltságát.

¹² Különösen kereskedelmi adatok (szakmai, üzleti, vállalati titkok), vám-, banktitoknak minősülő, valamint az egyedi statisztikai adat és a szellemi tulajdon védelme alá eső adat, valamint a személyes adatok védelme körébe tartozó adatok, amennyiben azok az (EU) 2019/1024 irányelv hatályán kívül esnek.